|
LEVELEK (2)2017.01.05. 20:40, iropult-szga
A levél világtörténete
Kedves Látogatóm! 2017-ben először a levelekkel foglalkozunk egy hosszabb sorozatban. Blogírás közben is alakulni fog a téma és a szöveg. Első részünkben érdekes cikket olvashatott a levél magyarországi történetéről, mely kiragadott pár ismert nevet és ismeretlen részletet a sok évszázados folyamatból. Most, ebben a második részben időzzünk el pár percre a levél egyetemes történeténél, de csak nagyon tömören és röviden, hiszen oldalakat, egész nyomdai íveket lehetne megtölteni, mire (akár felületesen is) a végére érnénk ennek a szerteágazó témának. Ehhez ezúttal a dákok köráben korábban nagyon népszerű, de mostanában már elhanyagolt weboldal, a Sulinet Tudásbázis egyik ismertető cikkét ajánlom. Lássuk a cikket!
A levelezés története
Levelezésen a levelek útján való érintkezést, kapcsolatteremtést, kapcsolattartást értjük. A levél, a levelezési forma egyidős az írás-olvasás képességével, és ennek elterjedésével. A szóbeli üzenetek küldését hamar felváltotta az írásos üzenetek, levelek futár útján való kézbesítése, már az ókori Babilóniában, Egyiptomban, Rómában is használták.
A görögök, rómaiak leginkább viasztáblákra írták feljegyzéseiket, ehhez való eszköz volt az úgynevezett stílus. A viasztábla utóda a palatábla, a stílusé pedig a palavessző. Az ókor évszázadai során létezett egy különleges levélfajta, mely egyrészt üzenet volt, másrészt egyfajta titkosírás. De erről majd legközelebb!
A Nílus mentén használtak elsőként papiruszt, amely sásból készült. A hosszabb levelekhez több papiruszt ragasztottak össze, majd tekercsbe göngyölték (híres egyiptomi papirusztekercsek). Papiruszra nádtollal írtak, és különböző színű festékekkel emelték ki a tartalom fontosabb részeit. Az ilyen fajta szövegkiemelés ma is használatos. A papirusz számos jó tulajdonsága miatt elterjedt Európában is.
A papirusz mellett az ókorban szívesen használtak állati bőrökből készített hártyát. Ez volt a pergamen, amely nagyon alkalmas volt a festésre, emellett tartósnak bizonyult. A középkori kódexek legtöbbje például pergamen alapanyagból készült.
A 13. században kezdte felváltani a pergamen használatát a papír, amely Kínából ered (már Kr.e. 15. körül feltalálták). Európában az arabok honosították meg.
Az ókori görögök és rómaiak magas színvonalú levelezést folytattak, leveleik szorosan kapcsolódtak magánéletükhöz és jogrendszerükhöz. Ezek a levelek nagyban hozzájárultak a kor megismeréséhez.
Az európai polgári fejlődéssel, a polgári társadalom kialakulásával, a tőkés gazdaság termelési viszonyai, a feudalizmusénál jóval bonyolultabb jogrendszer az írásbeliség elterjedését okozta. Ekkor már nem volt privilégium az írni-olvasni tudás. A középkorban és az újkor hajnalán még elegyedő hivatalos- és magánlevelezés szétválása erre az időszakra tehető. Új levélműfaj született: az üzleti és kereskedelmi levelek.
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/ugyvitel/informaciokezeles/a-levelezes-es-a-level/a-levelezes-tortenete
| |